2011. július 14., csütörtök

Gozo - Azúr ablak - Azur window - Dwejra Malta - Gozo ferries





Balra a sekély sünös-csúszós, jobbra a tengerszem, amiben fürdenek.






Napokig rágtam Endre fülét, hogy menjünk má' Gozóra, és nézzük meg az azúr ablakot. Endre nem győzött csodálkozni, hogy miért érdekel engem egy természeti képződmény. Azért, mert kíváncsi voltam, milyen valójában. A tévében már láttam kapaszkodó sziklamászókat, akik folyton lepotyogtak róla, bele a vízbe. Elmentünk hát a nagy komppal. A nagy kompig Cirkewwába busszal mentünk. A nagy komp végállomásán van a buszvégállomás. Az ember bemegy egy hatalmas hangárba, itt kell várakozni. Kicsit menekültnek éreztem magam, olyan sokan voltunk egy légtérben. Az ablakokon át látni, ahogy közeledik a hatalmas aranyos. Nagyon szervezett az egész. A kiszállás egész máshol történik, szinte, mint egy reptéren. Néztük, ahogy kijönnek az emberek és az autók, aztán minket is kiengedtek. Sietni kár, mindenki kényelmesen felfér, akkora ez a komp. Több emelet. Van légkondicionált büfé. Nem kötelező a fogyasztás. Van meleg fedélzet árnyékkal és anélkül. Cirkewwában tényleg nem kell fizetni. Ki van írva, hogy majd odaát, visszafelé. Kb. háromnegyed óra az út. Ezt nem ringatja és nem dobálja a víz. Ha igen, akkor már nagy a gond. Odaát az ember kiszáll, és megy a tömeg után. Ez egy elég nagy sziget, nem akkora, mint Comino. Ahogy kimegyünk, ott áll a busz. Hihetetlen volt, de a buszmegállóban hiéna taxisok, akik a buszra sorban állókat vegzálták, hogy tartsanak velük. A megélhetés nagyon fontos dolog, de amíg a buszok sorban állnak, és mindenki felfér, elég hülyének kell lennie ahhoz, hogy valaki taxiba vágja magát. Felszálltunk az első buszra, és elmentünk vele Victoriába, a sziget fővárosába. Az azért rosszul esett, hogy itt nem érvényes a Máltán használatos 7 napos bérlet. Vagy hazudtak, ami simán kitelik, vagy külön van a közigazgatás, ami szintén előfordulhat. Victoriába érve rájöttünk, hogy mégis van alapja a taxisok reményeinek. Itt van egy buszvégállomás kb. 5-6 féle busszal, de naponként 5-6 megy egy-egy helyre. Az azúr ablak Dwejra nevű falucskától nem messzire lévő partszakaszon van. Ide a 2-es és a 91-es busz megy 2 óránként. Van viszont Victoriában egy szupermarket, ahol vettünk pácolt kecskesajtot, és friss bagettet. Itt is vannak bunkó és barátságtalan eladók, nemcsak a Kaiserben és a Matchben. A 91-es buszon egy idős angolos úriember volt a vezető. Amikor kitett minket, mondta, hogy 14 órára jön vissza újra. Az azúr ablakhoz egy katlanba fut be a busz. Olyan, mint Mexikó. Semmi árnyék, szikár, még az építészete is arra hajaz. Körben méreg drága helyek. Az egyikben fagyit lehet kapni, a másikban étterem van. Annyira drága volt, hogy 2.70 volt a sör. Még a jobban menő külföldiek is csak sült krumplit ettek, szóval, higgyetek nekem, drágán kellett fizetni minden négyzetcenti árnyékért. Volt egy szombrérós férfi, aki a kezembe nyomott egy csomag képeslapot. Megnéztem, és elkezdtem röhögni. 1-2 kivételével igen borzasztóak voltak. 

Az azúr ablakot a legtöbb kiránduló busz úgy közelíti meg, hogy megállnak, és kinéznek, szinte a buszból, és már robognak is tovább, hogy még több érdekességet láthassanak rosszabbul, mint a Spektrumon. A katlan bal oldalán van egy nagy kopár  síkság, innen lehet látni, de ha az ember fotózni akarja, nem elég jól. Megközelíthető felülről is. Itt ki van írva, hogy nagyon veszélyes arra menni. Látni olyan fotókat, hogy emberek vannak az ablak tetején. Ezt nem mertem kockáztatni, viszont elég könnyedén, és veszély mentesen lehet sétálni az előtte lévő peremig, ezt meg is tettük. A legbonyolultabb volt közvetlenül alá bemenni. Megettük a kecskesajtot és a bagettet, és ittunk is, mielőtt nekivágtunk. Sziklákon kellett egyensúlyozni. Egyedül nem volt veszélyes, és a helyiek a sziklákat össze is betonozták. Volt egy apuka, aki a kisfiát a nyakában vitte. Ezt azért még én is veszélyesnek tartottam. A vízig eljutni nem volt tehát túlságosan megrázó. A víz nem mély, épphogy boka felett ér. Itt kell az úszócipő nagyon. A víz ugyanis sekély és meleg, viszont az alja nagyon csúszik. A dolgot megbolondítja még, hogy mindenhol tele van tengerisünikkel. Ha seggre ülsz, megemlegeted. :D Egymás kezét fogva csusziztunk át a lábvízen. Erre azért volt szükség, mert így pont ki lehet kerülni egy sziklakiszögellést, ami elzárja a kilátást. Odaát egy szó szerinti tengerszem található. Nem nagyobb, mint egy bombatölcsér, kb. 5 méter átmérőjű, és iszonyatosan mély. Méregzöld színe volt, és fürödtek benne sokan. Nagyon szívesen fürödtem volna én is, de nem mertem vállalni mezítláb, és féltem, hogy nem tudok kikapaszkodni majd. Hülyét meg nem akartam csinálni magamból. Amúgy sem a mellrák szekciónak volt kitalálva ez a kirándulás. 



Cirkewwa

 




Mgarr - Gozo kikötővárosa

4 megjegyzés:

  1. Magányos tenger csak nekem ;o) nagyon széééép :o) a két lépcső is nagyon szupi :o)
    dfejóóóóóó ez a blog :o)!!!!

    VálaszTörlés
  2. Láttam egy képeslapot, amit sajnos nem vettem meg, interneten pedig nem találom a képet. Azon az azúr ablak sötét és súlyos esőfelhők alatt tomboló hullámokban áll. Húúúh, gyönyörűséges. Duzzogó magányos tenger.

    VálaszTörlés
  3. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés
  4. :o) újra mosoly. nos nem baj az sem ha csöndesen magányos :o) sőt ez így remek :o)

    VálaszTörlés